FlexSlider

ERVIN GRÓF ISKOLÁJA

Ady Endre a bögötei iskola megnyitása előtt egy hónappal közölte a következő publicisztikát a Budapesti Naplóban, ahol állandó szerkesztőként dolgozott. A nyelvezetét tekintve tüzes, forradalmi hangulatú, hasonlatokban és metaforákban gazdag, üdvözítve várja az iskolát, amely egy új világ alapjait készíti majd elő. Feltételezhetően jól ismeri Batthyány Ervint és az iskolaalapítás körülményeit, de még a részben szakmai alapul szolgáló Lev Nyikolajevics Tolsztoj munkásságát is:

 

“Jókai tudná megírni, és nem hinnék el neki. Nagyon is délibábos ez a történet. És hát izgatóbb a Zeysig-ügy nekünk.

Pedig nem történt messze valahol. És Ervin gróf eleven gróf, ki nem a Jókai-hősök fénypára-világából lépett ki. Innen a Lajtán történt a történet, s innen a Tolsztoj evangéliumán. Csak a szürkék látják délibábnak, s csak a kő-emberek érzik levegőnek. Értése ez az életnek, és engedelmesség az igazságnak.

Egy gróf a Batthyányak közül, de genere Örs avagy Németújvári-utód, a genealógusok jobban tudják, iskolát állít azoknak, kik új világot akarnak építeni a grófi világnak a helyébe.

Bögötének hívják talán a falut. Meg fogjuk ezt még tanulni jól. Vas megyében, közepén az ő domímumának, szociális iskolát építtetett Batthyány Ervin.

Négy klasszisú iskola lesz ez, mint a normálisak. És tízen-tízen ez osztályokban új ábécét fognak hallani. Meghallják, hogy a világ nem hat nap alatt teremtetett, s ez a hatalmas világ mindenkié. Megtanulják, hogy minden ember ember, s az ember nagyszerű dolgokra képes. Boldog Vas megyei fiatalok, kik tudni fogjátok nézni az életet. Kik imádkozás után végre élni és követelni is megtanultok.

A bögötei iskolában a természettudomány lesz a biblia, a nemzetgazdaság a tízparancsolat, s a szociológia a káté. Rémüldöznek már is az iskolától Vas megyében. Már akadt pap, aki a templomban prédikált ellene. De még csak az iskola falai állanak, már is győzedelmes az új levegő. A templom kiürült a mérges prédikációra. A nép szomjas. A nép akarja az új iskolát.

Az iskola egyik tanítója Tarczai Lajos lesz. A szociáldemokrata Népszava munkatársa. Diplomás tanító és tanár, aki bejárta a külföldet, hogy okulást kapjon az új tanításhoz. És a többi tanító is az új pedagógusok, az életpedagógusok közül való lesz.

Az ideális anarchista gróf íme mint a jövendő praktikus imádója. Keresztültörte magát saját lelke Sturm és Drangján, a magyar társadalom rettenetes mozgó jéghegyei között beevezett a humanisták munkás-szigetére. Érlelni, tanítani akarja a népet új igékkel, hogy érdemessé, alkalmassá tegye a közeledő új időkre, melyek meg fogják változtatni a világ arculatját.

Ervin gróf iskolája nagyszerű jele az időknek, melyek a magyar társadalom fölött sem suhoghatnak el nyomtalanul. Van immár egy magyar gróf, aki éppen abban az időben, mikor a grófok legmakacsabban fogják a gyeplőt, s átkozzák azokat, kik a jó, türelmes parasztban fölkeltik a "kóbor ösztönt", az emberség tudatát, odaáll az élre, szembe a grófokkal, s nevel nekik hatalmas ellenfeleket.

Ez kevesebb és több Tolsztoj evangéliumánál. Nem anarchia. Csupa hit. Türelmes és munkás hit. Tanuljanak, akik lelki és testi szolgaságban vannak. A legszebb jeligéje ez azoknak, kik bíznak a jövendőben. Ervin gróf pedig bízik.”

Ady Endre, Budapesti Napló 1905. szeptember 23.

 

Batthyány Ervin anarkizmusa

Elemzésemben nem célom feltárni és bemutatni a kor uralkodó eszméit - így az anarchizmust sem, jóllehet a gróf vélekedése az anarkizmusról (ahogy akkoriban nevezték), és az alsóbb néposztály iránti elköteleződése tagadhatatlanul meghatározó szerepet játszott munkásságában.

Gróf Batthyány Ervin (1877-1945) Budapesten született Trefort Ágoston lánya, Edit és Batthyány Ferenc gyermekeként. Londonban és Cambridgeben tanult, ahol fiatalon megismerkedett a társadalmi haladás eszméivel és már 19 évesen kommunisztikus nézeteket vallott. Edward Carpentert, Lev Tolsztoj és Peter Kropotkin olvasása nagyban meghatározta gondolkodását.

1904-ben a Társadalomtudományi Társaság közel fél évig tartó, "A társadalmi fejlődés iránya" című vitasorozatán Szabó Ervin felkérésére érvel az anarchizmus mellett, ami az ő értelmezésében:

„Anarchizmus - uralomnélküliség - alatt azon társadalmi rendet kell értenünk, mely minden külső hatalom és erőszak nélkül, tisztán az emberek szabad, testvéri együttélésén alapul. Az erőszakon épülő uralmi rendszer helyett, mely a tulajdon, a jog és állam kényszerintézményeiben nyer kifejezést, az anarchikus társadalom formái az emberek természetében rejlő szolidaritás és az ebből folyó szabadság, egyenlőség és önkéntes összeműködés által jönnek létre.” (Batthyány, 1904)

Batthyányi anarchizmusában egyfajta természetes boldogságigénnyel párosul a szociális érzékenység. Kulcsfogalmai az egyenlőség, testvériség, szolidaritás, természetes szükségletek. Célja az egyéniség kibontakoztatása, mert szerinte a szolidaritásban rejlik az ember valódi természete.

“Az új erkölcsi világnézet csak magából az emberek természetéből, az egyének korlátlanul szabad életmegnyilvánulásaiból és szükségleteik szerint folyton változó alkalmazkodásból állhat elő.” (Batthyány, 1904)

Miután mindezeket felsőbb autoritások rendszabályozó tevékenységei és a teokratikus előítéletek korlátozzák, a gróf szerint az anarchizmus leghatékonyabb harci eszköze a hatalommal szemben, ha a szolidaritásra alapozott közösségek tömegesen kivonják magukat a kapitalizmus és az állam elnyomása alól.

Ady így vélekedik a gróf anarchizmusáról a Budapesti Napló 1907. november 27-i számában:

„Nálunk az rettenetes bűn, ha valaki új lelki, kulturális és intellektuális dogmákhoz mer elszegődni. Olyan dogmákhoz, melyek még patentet nem nyertek nálunk. Gróf Batthyány Ervin csak azért lehet anarchista s kényszerzubbony nélkül, mert gróf.” (Wikipédia) Az idézet jól mutatja, hogy ebben az időben, egy utópisztikus világról gondolkodni és véleményt alkotni úri murinak számított.

Batthyány nem csak vitasorozatokon keresztül, hanem a gyakorlatban is próbálta megvalósítani elméleteit. A bögötei iskolán kívül saját hetilapot indított Testvériség címmel, melynek szerkesztősége Bögötén volt, s több lapot is támogatott pénzzel, írásaival. (Világszabadság, Jövő, Testvériség). (Bozóki, 1994)

 

A bögötei iskola

A Társadalomtudományi Társaság vitája után másfél évvel, 1905 őszén megnyitotta saját reformiskoláját - Vas vármegyei birtokán, Bögötén. Az iskola nyitása az egész országban nagy port kavart. A közoktatásügyi minisztérium csak a kötelező hittantanítás mellett engedte az iskola működését. A forrásokból kiderül, hogy a helyi egyház sem támogatta, de a Szombathelyi Újság is többször számol be gyújtogatásról, és botokkal, kapával felfegyverzett támadásokról. (Bozóki, 1994)

Az iskola végül egy héttel a tervezett megnyitó után, október 22-én kinyitja kapuit, és a nyitóbeszédet a gróf barátja, Szabó Ervin mondja. Az iskola intézője Nádler Herbert, az igazgatója és tanítója Tarczai Lajos lett.

Az iskola már a kezdetektől nagy népszerűségnek örvendett, nyitáskor 59 diák jelentkezett felvételre. A gyerekek téli és nyári egyenruhát kaptak. Az étkezés mellett a tankönyvek, a füzeteket és egyéb tanszereket is ingyen biztosította a gróf. Célja: a tanulókat az önálló gondolkozásra, a morális érzék kibontakoztatására, és a mindennapi életre a lehető legalaposabban felkészíteni. A természetjárás és a tanulmányi kirándulások is részei voltak a képzésnek. Tarczai tevékenysége nem csak az iskolában bontakozott ki, a felnőtt lakosság számára is olvasó és beszélgető köröket szervezett, ahol terítéken volt Tolsztoj, Petőfi, Jókai, Dosztojevszkij. (Mikonya, 2005)  Az iskolából végül távoznia kellett “agitatórikus működése” miatt, egy időre börtönbe is került. Az iskola miatt Batthyányt folyamatosan támadták, végtére is eltávolodott Bögötétől, és az intézmény 1921-ben állami fenntartásba kerül.

 

Az üzenet

Mit üzenhet nekünk anarchista pedagógusoknak a forrás? Ady írását egy szakdolgozatban találtam, és rögtön elkezdtem kutatni gróf Batthyány után. Sok párhuzamot találtam az ő, és a saját tevékenységem között. Mindketten egy reményekkel teli századfordulón, a liberalizmusba vetetett bizalmunkat elvesztve harcolunk a társadalmi igazságosságért, és mindketten hisszük, hogy “csakis az intelektuális és világnézeti niveau emelésével készíthetjük elő a forradalmat.” (Batthyány, 1904)

Az anarchista gróf tevékenysége példaértékű számomra, lelki támaszként gondolok rá, és olvasom munkásságát, miközben a saját Bögötémet készítem elő a nyolcadik kerületben.

 

Felhasznált irodalom:

Ady Endre (1905): Ervin Gróf iskolája.

URL: http://mek.oszk.hu/00500/00583/html/ady54.htm Utolsó letöltés: 2015.11.09.

Bozóki András – Sükösd Miklós (1994): Az anarchizmus elmélete és magyarországi története. Cserépfalvi Könykiadó, Budapest

Batthyány Ervin – Migray József – Schmitt Jenő Henrik (1904): Anarkizmus, Budapest

Mikonya György (2005): A magyar anarchisták iskolaügyi és életreform törekvései.

URL:http://www.epa.oszk.hu/00000/00011/00090/pdf/iskolakultura_EPA00011_2005_02_052-062.pdf Utolsó letöltés: 2015.11.09.

 

Kulcsszavak: 

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA

Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.

Kép CAPTCHA